Hol? Hogyan? Mikor?

Szörf tippek kezdőknek!

Ha kezdő surf-ös vagy, esetleg még csak kacsintgatsz a téma felé, akkor biztosan hasznosak lesznek számodra a következő tippek, infók. Először szeretnék pár alapvető tényt és személyes tapasztalatot megosztani veled, hogy te már elkerülhesd a legnagyobb bakikat, illetve megspórold a felesleges köröket, hiszen kishazánkból az átlag ember nem olyan gyakran jut el igazán jól surf-özhető, minőségi hullámokhoz. Így hát jó, ha minél hasznosabban, élvezetesebben töltjük el az időnket a habok közt.

Először is sokan úgy gondolják, köztük az elején én is így voltam ezzel, hogy ez is olyan sport, mint a biciklizés, vagy mondjuk az evezés, beszerzem hozzá a felszereléseket, valahol, ahol mások is csinálják, bemegyek a vízbe és majd megtanulom szép lassan, tapasztalati úton akár. Aki ebben reménykedett, azt mindenképpen ki kell picit ábrándítanom, de aggodalomra semmi ok. Ha elfogadjuk, hogy egyfajta fegyelmezettség és alázat szükséges ehhez a fantasztikus sporthoz, akkor nagyon hamar, akár az elejétől kezdve szuper felemelő élményeink lesznek. Számomra minden egyes találkozás a hullámokkal azt bizonyítja, hogy a természet ereje felmérhetetlen az ember számára. Ezt az óriási energiát fordíthatjuk előnyünkre, befoghatjuk egy időre és játékunként használhatjuk, vagy méginkább mondanám hogy játékosan megismerve azt elmerülhetünk benne. Viszont nagyon könnyen megmutatja pusztító erejét is, ha figyelmetlenné, vagy önfejüvé válunk a hullámok közt.

Az első dolog, amit mindenkinek ajánlok, aki először vág bele ebbe a sportba, hogy mindenképp megbízható szakképzett, tapasztalt oktatóval tegye. Ez nem csak azért fontos, mert az majd elmondja, hogy érdemes lépésről lépésre elsajátítani az alapokat, hanem mert ennél sokkal fontosabb egyéb információkkal komoly sérüléseket is segít elkerülni.

Ami nagyon fontos, hogy egy surf spot használhatósága rengeteg elsőre nem látható, vagy számunkra nem felmérhető tényezőtől függ. Ezeket a tényezőket a helyi oktatók jól ismerik és ezek, valamint a tudásszintünk alapján ajánlanak az adott időben nekünk megfelelő partszakaszt a surf-özéshez. Ezen felül csak egy a sok fontos kérdésből a deszka és egyéb felszerelések kiválasztása, ami nagyban függ a képességeinktől, az adott helytől, és az aktuális viszonyoktól.

Kezdjük is ezzel…

Milyen felszerelésre van szükség a surf-özéshez?

Alapvetően egy surfdeszka, wetsuit (neoprén ruha), és a deszkához egyébként tartozó leesh (lábra tépőzárazható műanyag, ami a deszkával összeköt, hogy ne veszítsük el a vízben) amikre szükségünk lesz. Ezek mind elérhetőek egy szörfiskolában, szörfkölcsönzőben. Az oktatás ára legtöbb helyen magában foglalja a használatukat.

Nézzük őket egyenként, milyen szempontok alapján érdemes választani. Egyébként az adott helyen ebben is segítenek természetesen.

Szörfdeszka:

Az egészen hosszú 2-2,5 méterestől a rövidebb 1,2-1,6 méteresig válogathatunk. Kezdőknek mindenképpen a hosszabb deszkákat érdemes használni, ezen belül is a tanuló soft board-okat, amik puhábbak, külső anyaguk egy speciális habszivacs, hogy magukban és másokban is nehezebben tegyenek kárt. Azért így sem lehetetlen, nekem sikerült egy béna mozdulattal lezúznom a bordám.

Ahogy egyre jobban érezzük a hullámokat, képesek vagyunk irányítani a deszkát, úgy lépegethetünk lassan kisebb és kisebb deszkákra.

Ha már egészen jól surf-özünk sem feltétlen kell rövidebb board-ot választani, az úgynevezett longboard egy külön irányzat, ezzel lankásabb, gyengébb hullámokat is meglovagolhatunk, könnyebb elkapni őket, kicsit “lustább” softabb stílusú szörfözésre alkalmas.

A shortboard-ok könnyebben fordulnak, dinamikusabban lehet velük szelni a hullámokat, nagyobb tudást igényelnek, kevesebb (az erősebb, nagyobb) hullám lesz alkalmas velük lovaglásra, gyorsabb és fókuszáltabb reakciót kíván egy ilyen deszkával szörfözni.

wetsuit, szörfruha:

Ez valamennyire egyéni kérdés, hiszen attól függ mennyire vagyunk fázósak, na meg persze, hogy mikor és hol akarunk surf-özni.

Ha mondjuk késő tavasszal, kora ősszel megyünk az Azori szigetekre, akkor egy egészen vékony is elég lehet, ezt mm-ben a vastagságát jelzik egy-egy darabnál. Általában a törzsnél, mellkasi résznél vastagabb, a végtagoknál kicsit vékonyabb az anyag. 2/3 vagy 3/4, stb…Egy jó wetsuit teljesen zár a végtagoknál. A működése abban rejlik, hogy az elsőre beeresztett vizet a testünk hője felmelegíti, majd egy rétegben megtartja azt a ruha. Ez kezdetben kicsit hihetetlennek tűnhet, de maximálisan komfortossá teszi az akár 15-17 fokos vízben is a surf-özést.

Hová és mikor menjek kezdőként surf-özni?

Amit talán igazán fontos az elején hangsúlyozni, hogy mindenképpen számít, hogy hova és mikor utazunk surf-özés céljával, mert vannak bizonyos időszakok, amikor egy adott helyen egyáltalán nem kedveznek a feltételek. Ez megintcsak függ attól is, hogy milyen szinten van a szörf tudásunk. Egyes desztinációk az év különböző szakaszaiban más és más kondíciókkal rendelkeznek, van amikor a kezdő és van, hogy a haladóbb szörfösöknek ideális egy helyszín. Ez elsősorban a hullámok méretében és erejében mutatkozik. Kezdőknek, de általánosan is mondható, hogy a tavaszi, őszi időszak, amikor a atlanti óceáni desztinációk (Azori szigetek, Kanári szigetek, Portugália, Marokkó stb…) leginkább kellemes körülményeket biztosítanak a csúszáshoz.

Ha tényleg elsődleges szempont egy utazásnál, hogy minél több nap legyen alkalmunk jó hullámokat fogni, akkor a késő szeptembertől kora novemberig illetve márciustól májusig tartó időszak lesz a legideálisabb, nem mellesleg a hőmérséklet is egészen kellemes ilyenkor. Persze ezeken az időszakokon túl is találkozhatunk hullámokkal, csak azok használhatóságában lehet különbség. Illetve egyes helyeken, mint némelyik Kanári szigetek (Fuerteventura, Tenerife, Lanzarote, Gran Canaria stb… ) egész évben találni jól csúszható hullámokat. Ezek esetleg a téli időszakban erősebbek, nagyobbak a kezdők számára nem alkalmasak, nyáron pedig megvan a veszélye, hogy egészen gyengék és emiatt kell lemondanunk a szörfözésről.

Más a helyzet, ha kicsit messzebb is hajlandóak vagyunk utazni, ez persze pénztárca függő is már, hiszen ez esetben az utazás költsége lényegesen megemelkedhet, még ha egyes kontinenseken a szállás, étkezés és egyéb költségek jóval alacsonyabbak is.

Ilyen desztináció lehet Bali, Indonézia, Sri Lanka, vagy akár nyugati irányba a Karib-térség, Costa Rica, Nicaragua stb…

Kezdő és haladó szörfösként is bőséggel akad lehetőségünk hosszú, kisebb-nagyobb hullámokat egyaránt lovagolni. Mondhatni ezek a helyek igazi paradicsomként fogadják a szörfözni vágyókat. Hab a tortán, hogy wetsuit nélkül is lehet nyomni, ami azért igencsak más életérzés. Itt mindenképpen fontos lesz a napvédelem persze.

Ezeken a helyeken például meghatározó tényező a csapadékos monszun, ami a nyári időszakra esik (június-szeptember). Bár Indonéziában csapadék szempontjából valamivel mérsékeltebb esős évszakként említett időszak jellemző, itt is igaz, hogy ilyenkor jóval kevesebb lehetőségünk adódhat vízbe menni, mint az év többi részén. Ez jellemzően december elejétől márciusig tarthat, de nem azt jelenti, hogy ebben az időben minden nap végig szakad az eső, és persze ezen túl is gyakori lehet a váratlan zápor.

Nekem személy szerint nagy kedvencem Bali szörfözés szempontjából is, különösen a déli partot szeretem, Uluwatu környékén gyönyörű a természet, kevésbé kiépített, mint mondjuk a zsúfoltabb Kuta vagy Canggu strandjai.

Mennyire veszélyes a  surf-özés? Kell-e félnem cápáktól?

A legnagyobb veszélyforrás a kellő ismeretek hiányában nekifutni a hullámoknak. Ahogy a bevezetőben részleteztem, mindenképp szakszerű oktatóval érdemes kezdeni, illetve a későbbiekben, bizonyos tapasztalattal is ajánlott új helyeken guide-ként fogadni magunk mellé egy oktatót.

A leggyakoribb veszélyek a rejtett sziklák, áramlatok, amiket nem ismerünk, nem kalkulálunk velük, illetve a szörfetiket ismeretének hiánya. Ezeket mind teljes biztonsággal elkerülheted, ha oktatóval gyakorolsz.

Bizonyos népszerű helyeken például Portugáliában Arrifana beach-en vagy Balin Canggu partszakaszán extrém nagy a tömeg a vízben, itt a szörfetiket ismeretének hiánya, vagy annak mellőzése balesetet, komoly sérüléseket okozhat.

A cápa egy igazi sztereotip félelem, ha szörfözésről van szó. Meg kell, hogy nyugtassalak, a legtöbb helyen egyáltalán nem jelent reális veszélyforrást.

Néhány helyen van az átlagnál magasabb kockázat, ilyen lehet Hawaii, Dél Afrika vagy Ausztrália egy-egy szakasza.

A cápatámadások éves szinten töredék gyakoriságúak,  mint például a súlyosabb kimenetelű kutyatámadások.

Számtalan szörfözés szempontjából is népszerű országban gyakorlatilag hosszú évek óta nem is találkoztak a partközelben cápákkal. Ilyen Portugália, Marokkó vagy Bali is.

A legtöbb cápafaj, még ha találkozik is emberrel, azt nem tekinti tápláléknak, semleges viselkedést tanúsít, búvárkodások alkalmáva gyakori lehet a találkozás. Ha betartasz néhány alapvető szabályt, biztonságban érezheted magad szörfözés közben. Ilyen például, hogy mindig az oktatók, vagy helyi tapasztalt szörfösök által ajánlott strandokon menj a vízbe, ők tudják, ha esetleg valahol kevésbé biztonságos a szörfözés bármilyen oknál fogva. Maradj együtt a csapattal vagy más szörfösökkel, a cápák is mint más állatok, igyekeznek kerülni az ember közelségét, nekik sem céljuk a találkozás.

Én azért elolvastam arról is néhány tippet, mit érdemes tenni, ha valaki mégis szembe kerül egy barátságtalan uszonyossal. Először is minden ösztönünk ellenére igyekezzünk lassítani a mozgásunkon, legalábbis a hirtelen mozdulatokat kerülni. Tudom-tudom, hagyjuk az okoskodást, ott kicsit más lesz majd a helyzet, ha… Állítólag a cápák tisztelik a nagyobb és erősebb lényeket, igyekezzünk minél terebélyesebb formát alkotni a testünkkel, és hát igen, ez a kedvenc részem, megintcsak kevésbé életszerű, de ha van lélekjelenlétünk, a két szeme közötti területre érdemes koppintani, az az érzékeny pontjuk, ettől akár azonnal megfutamodhatnak.

Milyen izmokat vesz igénybe, milyen edzettségre van szükség hozzá, kell-e tudni úszni?

Na kezdjük az úszással. Azt egészen biztosan állíthatom, hogy egy magas fokú biztonságérzetet ad, ha jól tudsz úszni, viszont rengeteg olyan hely van, sőt szinte minden szörfös desztinációnál találni olyan strandot, ahol sekély vízben is tudsz gyakorolni. Egy idő után korlátot jelent ha mély vízbe nem akarsz menni, viszont bőven akad lehetőséged így is kiélvezni ennek a sportnak az örömeit.

Nagyon fontos az állóképesség, és bizonyos izmok mobilitása (mondjuk úgy hajlékonyság), és ereje.

Talán a hát-, a váll- és a mellizmok vannak legjobban igénybe véve. Az evezés egy folyamatos homorítás. Ha esetleg jógázol, tudod, hogy milyen brutális hát- és farizom munka egy hátrahajlás, most képzeld el, hogy ezt kitartod hosszú percekig, közben még evezel, és amikor jön a hullám mindent 150%-on kell csinálnod, majd a maradék erődből, ami addigra persze már inkább jelképes, fel kell magad tolnod és felállnod a deszkára.

Amikor álló helyzetben vagy, nagyon fontos szerepe lesz a kisebb stabilizáló izmoknak a lábadban, törzsedben. Amikor pedig betakar a hullám és az életedért küzdesz, akkor még előveheted a nem létező tartalékokat. remélem nem vettem el a kedved, de hát kár lenne szépíteni, ez egy küzdelmes mulatság. Ha szörfözni készülsz, ajánlom az intervall jellegű edzéseket, erő és állóképesség fejlesztést, csípő-, gerinc-, vállmobilizálást.

Nekem a legváltozatosabb egyensúly gyakorlatok, 4 ütemű fekvőtámasz, úszás és mindenféle kreatív koordinációs mókák segítenek a fejlődésben, mikor épp nincs szerencsém vízközelben lenni. A SUP is sokat segíthet az egyensúly miatt, de egészen más élmény a két sport. A snowboard, különösen ha szoktál csúszni friss szűzhóban, közel áll a szörfözéshez.

Összességében mindenképpen ajánlom, hogy készülj valamilyen edzéssel, ha hullámok közé mész. Nagyon jók erre a célra  a köredzések, a jóga, terepfutás, úszás és minden olyan mozgás ami változatosan terhel. A legjobb persze, ha megteheted és hosszú heteket, hónapokat szentelsz a deszkán a hullámok közt a fejlődésre.

Mennyi idő alatt lehet megtanulni surf-özni?

A szörf táboraimban azt látom, hogy aki magáénak érzi ezt a sportot, az az elejétől kezdve élvezi. Nem tagadom, a “kikapart gesztenye” és a “kemény héj aránya” nem éppen mámorító. Ezért is gondolom fontosnak, hogy megtaláljuk mihamarabb a szörfözés valódi szépségét. Valahol ez egy lovaglás tényleg. Befogni a hullámokat, először megérteni azokat, megismerni  természetüket, a víz természetét. Ha valahol, itt tényleg igaz az út örömének megélése. A legjobb szörfösök is 15-40 másodpercet töltenek a deszkán a hullámon utazva. Ehhez van hogy akár 20-30 percet is eltöltünk a vízen. Van hogy ez egy kelles ringatózás, de olykor verejtékes küzdelem az elemekkel.

A szörf táborok résztvevői jellemzően a 2-3. napra már érzik a fejlődést és egy tudatos ívre fűzve gyakorolnak. Az első napokban is nagyon felemelő sikerélmények lehetnek. Az első csúszás a hullámmal, akár csak hasalva a deszkán, már egy iszonyat nagy adrenalin löket tud lenni. Nagyon sokan már az első nap fel is állnak. Azok a tekintetek, örömsikoltások, amiért imádom csinálni ezt az egészet.

Remélem összességében meggyőző, és hasznos tippeket, infókat adtam, hogy belevágj ebbe a csodálatos és izgalmas sportba.

Jó csúszást!