Milyen felszerelésre van szükség a surf-özéshez?
Alapvetően egy surfdeszka, wetsuit (neoprén ruha), és a deszkához egyébként tartozó leesh (lábra tépőzárazható műanyag, ami a deszkával összeköt, hogy ne veszítsük el a vízben) amikre szükségünk lesz. Ezek mind elérhetőek egy szörfiskolában, szörfkölcsönzőben. Az oktatás ára legtöbb helyen magában foglalja a használatukat.
Nézzük őket egyenként, milyen szempontok alapján érdemes választani. Egyébként az adott helyen ebben is segítenek természetesen.
Szörfdeszka:
Az egészen hosszú 2-2,5 méterestől a rövidebb 1,2-1,6 méteresig válogathatunk. Kezdőknek mindenképpen a hosszabb deszkákat érdemes használni, ezen belül is a tanuló soft board-okat, amik puhábbak, külső anyaguk egy speciális habszivacs, hogy magukban és másokban is nehezebben tegyenek kárt. Azért így sem lehetetlen, nekem sikerült egy béna mozdulattal lezúznom a bordám.
Ahogy egyre jobban érezzük a hullámokat, képesek vagyunk irányítani a deszkát, úgy lépegethetünk lassan kisebb és kisebb deszkákra.
Ha már egészen jól surf-özünk sem feltétlen kell rövidebb board-ot választani, az úgynevezett longboard egy külön irányzat, ezzel lankásabb, gyengébb hullámokat is meglovagolhatunk, könnyebb elkapni őket, kicsit “lustább” softabb stílusú szörfözésre alkalmas.
A shortboard-ok könnyebben fordulnak, dinamikusabban lehet velük szelni a hullámokat, nagyobb tudást igényelnek, kevesebb (az erősebb, nagyobb) hullám lesz alkalmas velük lovaglásra, gyorsabb és fókuszáltabb reakciót kíván egy ilyen deszkával szörfözni.
wetsuit, szörfruha:
Ez valamennyire egyéni kérdés, hiszen attól függ mennyire vagyunk fázósak, na meg persze, hogy mikor és hol akarunk surf-özni.
Ha mondjuk késő tavasszal, kora ősszel megyünk az Azori szigetekre, akkor egy egészen vékony is elég lehet, ezt mm-ben a vastagságát jelzik egy-egy darabnál. Általában a törzsnél, mellkasi résznél vastagabb, a végtagoknál kicsit vékonyabb az anyag. 2/3 vagy 3/4, stb…Egy jó wetsuit teljesen zár a végtagoknál. A működése abban rejlik, hogy az elsőre beeresztett vizet a testünk hője felmelegíti, majd egy rétegben megtartja azt a ruha. Ez kezdetben kicsit hihetetlennek tűnhet, de maximálisan komfortossá teszi az akár 15-17 fokos vízben is a surf-özést.
Hová és mikor menjek kezdőként surf-özni?
Amit talán igazán fontos az elején hangsúlyozni, hogy mindenképpen számít, hogy hova és mikor utazunk surf-özés céljával, mert vannak bizonyos időszakok, amikor egy adott helyen egyáltalán nem kedveznek a feltételek. Ez megintcsak függ attól is, hogy milyen szinten van a szörf tudásunk. Egyes desztinációk az év különböző szakaszaiban más és más kondíciókkal rendelkeznek, van amikor a kezdő és van, hogy a haladóbb szörfösöknek ideális egy helyszín. Ez elsősorban a hullámok méretében és erejében mutatkozik. Kezdőknek, de általánosan is mondható, hogy a tavaszi, őszi időszak, amikor a atlanti óceáni desztinációk (Azori szigetek, Kanári szigetek, Portugália, Marokkó stb…) leginkább kellemes körülményeket biztosítanak a csúszáshoz.
Ha tényleg elsődleges szempont egy utazásnál, hogy minél több nap legyen alkalmunk jó hullámokat fogni, akkor a késő szeptembertől kora novemberig illetve márciustól májusig tartó időszak lesz a legideálisabb, nem mellesleg a hőmérséklet is egészen kellemes ilyenkor. Persze ezeken az időszakokon túl is találkozhatunk hullámokkal, csak azok használhatóságában lehet különbség. Illetve egyes helyeken, mint némelyik Kanári szigetek (Fuerteventura, Tenerife, Lanzarote, Gran Canaria stb… ) egész évben találni jól csúszható hullámokat. Ezek esetleg a téli időszakban erősebbek, nagyobbak a kezdők számára nem alkalmasak, nyáron pedig megvan a veszélye, hogy egészen gyengék és emiatt kell lemondanunk a szörfözésről.
Más a helyzet, ha kicsit messzebb is hajlandóak vagyunk utazni, ez persze pénztárca függő is már, hiszen ez esetben az utazás költsége lényegesen megemelkedhet, még ha egyes kontinenseken a szállás, étkezés és egyéb költségek jóval alacsonyabbak is.
Ilyen desztináció lehet Bali, Indonézia, Sri Lanka, vagy akár nyugati irányba a Karib-térség, Costa Rica, Nicaragua stb…
Kezdő és haladó szörfösként is bőséggel akad lehetőségünk hosszú, kisebb-nagyobb hullámokat egyaránt lovagolni. Mondhatni ezek a helyek igazi paradicsomként fogadják a szörfözni vágyókat. Hab a tortán, hogy wetsuit nélkül is lehet nyomni, ami azért igencsak más életérzés. Itt mindenképpen fontos lesz a napvédelem persze.
Ezeken a helyeken például meghatározó tényező a csapadékos monszun, ami a nyári időszakra esik (június-szeptember). Bár Indonéziában csapadék szempontjából valamivel mérsékeltebb esős évszakként említett időszak jellemző, itt is igaz, hogy ilyenkor jóval kevesebb lehetőségünk adódhat vízbe menni, mint az év többi részén. Ez jellemzően december elejétől márciusig tarthat, de nem azt jelenti, hogy ebben az időben minden nap végig szakad az eső, és persze ezen túl is gyakori lehet a váratlan zápor.
Nekem személy szerint nagy kedvencem Bali szörfözés szempontjából is, különösen a déli partot szeretem, Uluwatu környékén gyönyörű a természet, kevésbé kiépített, mint mondjuk a zsúfoltabb Kuta vagy Canggu strandjai.